Nem csak a szigeteletlen vezeték megérintése jelent nagyfeszültségű elektromos veszélyt. Ugyanilyen veszélyes a vihar vagy zivatar során elszakadó vezeték is. A feszültség alatt álló vezeték bizonyos sugarú körén belül erős elektromos mező keletkezik, amely veszélyes az emberre. A jelenség alattomossága abban rejlik, hogy nem látható vagy érezhető előre, nem bocsát ki hangot vagy szagot. Ha azonban a kábel meglazul, az komoly áramütésveszélyt jelent.
Tartalomjegyzék
Mi a lépésfeszültség
Földzárlat esetén a kábel áramot bocsát ki. Az áram nem tűnik el, és a talajfelszínen egy bizonyos sugarú körben terjedő terület jön létre. A lépcsős feszültség olyan jelenség, amely egy nagy áramerősségű elektromos vezeték közelében lévő aktivitási zóna pontjai között jelentkezik. A lépésfeszültség kialakulásának feltétele a nagyfeszültségű kábel érintkezése a talajjal vagy más felülettel. Az előfordulás okai a következők:
- egy távvezeték kábelének vagy helyi vezetéknek a törése;
- Baleset egy alállomáson;
- Villám csapott villanyoszlopba;
- Nagyfeszültségű vezetékek rövidzárlata.
Az elektromos alállomás meghibásodása esetén egy szakaszos automatikus kikapcsolási rendszer lép működésbe. Először a vezetéket áramtalanítják, de egy idő után a sérült kábelt újra árammal látják el. Bizonyos esetekben a hiba oka automatikusan megszűnik: a felsővezetéki bokrot elzárhatják ágak vagy madarak. Ezért még a feszültségmentes kábel is potenciális lépésfeszültségi veszélyt jelent.
Az ütközés maximális sugara
A lépésfeszültség sugara közvetlen kapcsolatban áll a lecsupaszított huzalra alkalmazott feszültséggel. A 360 volt feletti elektromos áram potenciális veszélyt jelent az emberre. A legkisebb értéknél a villamos energiaforráshoz 3 méternél közelebb eső lépcsőfeszültségű terület különösen veszélyes. Ha az érték 1000 voltra emelkedik, akkor egy 5 méteres terület veszélyesnek minősül.
Ha egy távvezeték megszakad vagy baleset történik egy alállomáson, az áramforrás sokkal nagyobb, mint 1000 volt. Ebben az esetben a becsapódás sugara eléri a 8 métert. Nagyobb áramlatok esetén a veszélyzóna lényegesen nagyobb, de a forrástól 12-15 méterre lévő áramlatok nem halálosak. A lépésfeszültség biztonságos elektromos értéke 40 volt. A forrástól számított 8-20 méteres távolságban a lépésfeszültség ritkán haladja meg ezt az értéket.
A legnagyobb ütőerő akkor érhető el, ha az egyik láb a dróton van, a másik láb (80 cm) pedig távolabb. A lábak közötti távolság nem kevésbé fontos, mint a forrástól való távolság. Ezen a távolságon a két pont között potenciálkülönbség keletkezik, ami áramütést okoz az embernek.
A veszély szintje nedves időben jelentősen megnő. Például a nedves aszfalt vagy talaj jobb vezető, mint a száraz talaj. Nagyobb ellenállással rendelkezik. Ezért a lehető legóvatosabbnak kell lennie, ha esik az eső vagy mocsaras az út.
A lépésfeszültségű területen való mozgásra vonatkozó szabályok
A legjobb módja annak, hogy elkerülje, hogy lépésfeszültség áldozatává váljon, az, hogy elkerülje az ütés veszélyét. Ez fokozott óvatosságot igényel, különösen nedves időben és korlátozott látási viszonyok között. Ha szeles időben keresztezi a villanyvezetékeket, győződjön meg arról, hogy nincsenek laza vezetékek. A földre hullott kábelek mellett az oszlopok vagy fák köré tekeredett források is veszélyt jelentenek. Ha a kábelt észleli, sétáljon 10-15 métert a kábel körül. Ha a kábel közvetlenül egy személy mellé esett, maradjon nyugodt, és kövesse a következő algoritmust:
- Álljon egyenesen két lábon, a sarkakkal együtt, amennyire csak lehetséges;
- Keresse a lehető legközelebbi utat a potenciális feszültségforrástól, elkerülve minden akadályt;
- Óvatosan forduljon a kívánt irányba;
- A lehető legkevesebb lépéssel távolodjon el a forrástól;
- A veszélyzóna elhagyása után azonnal lépjen kapcsolatba a segélyszolgálattal a veszély elhárítása érdekében.
A leghatékonyabb módja a veszélyzónából való kijutásnak, ha libabőrös léptekkel haladunk. Ez azt jelenti, hogy az elülső sarok gyakorlatilag érinti a hátsó lábfej lábujját, és a lábfej hosszában eltolódik. Így a lábak közötti távolság elég rövid ahhoz, hogy veszélyes feszültséget okozzon.
Ez a mozgásmód nagyon megterhelő, de ez a legbiztonságosabb. Mozogjon a lehető leggyorsabban, de ne kapkodjon, és ne essen pánikba (a statisztikák szerint a pánik a balesetek 80%-ának oka). Szigorúan tilos a veszélyes zónából való kirohanás vagy kiugrási kísérlet.
Kilépéskor fokozatosan, néhány centiméterrel növelheti a lépésközöket, de célszerű ezt a veszélyforrástól 5-7 méter távolságban megtenni. A lépésfeszültség jelei a végtagok bizsergése, magasabb feszültségértéknél görcsök és éles fájdalom jelentkezik. Szélsőséges esetekben a lábak bénulása is előfordulhat. A végtagok görcse különösen veszélyes, mivel önkéntelen izomösszehúzódást okoz, és eséshez vezethet (ami után szinte lehetetlen egyedül elhagyni a veszélyes területet).
Az egy lábon ugrálás egy másik hatékony, de biztonsági szempontból tiltott módszer a terület biztonságos elhagyására. A földet érés csak az egyik végtaggal ebben az esetben teljesen biztonságos, de ha a másik lábra vagy karra esik, fennáll az életveszélyes sérülés veszélye.
Hogyan lehet egy személyt kivonni a lépcső zónából
Ha valaki a forrástól veszélyes sugarú körön belülre kerül, tanácsos egyedül kijutni. Ha azonban az illető nem tudja magától elhagyni, akkor ki kell húzni. Ezt ugyanúgy tegye, mint a terület elhagyásakor: kis lépésekkel. Száraz ruhát kell a kezére tekerni, legjobb esetben szigetelő anyaggal, majd lassan, kis lépésekben kihúzni az illetőt.
Szigetelő ruházat: a gumírozott csizma és kesztyű segíthet, ha feszültség alatt álló területről lépünk ki. Ezt a típusú ruházatot a karbantartók használják a távvezetékeken, valamint a mentőszolgálatok a hibák és veszélyek elhárításához.
A veszélyzóna elhagyása után
Az első teendő a saját állapot felmérése (vagy a megmentett személy állapotának felmérése a sérült személy elsősegélynyújtásával). Általában a személy normálisan érzi magát a terület elhagyása után, de bizonyos esetekben egészségügyi problémák léphetnek fel. Koncentrálnia kell, és fel kell mérnie az állapotát, és figyelnie kell a szívére és a tüdejére. A WHO statisztikái szerint az emberek 20%-ánál jelentkeznek problémák ezekkel a szervekkel, miután önállóan kiléptek egy lépcsős teljesítményű zónából. Ezután a veszély elhárítása érdekében vegye fel a kapcsolatot a mentőszolgálattal, és ha gyanítja, hogy az egészségi állapota rossz, hívjon mentőt. Néhány napos orvosi vizsgálaton való részvétel szintén nem ésszerűtlen.
Kapcsolódó cikkek:
