A speciális célú házakban vagy technológiai létesítményekben keletkezett tüzek oltása bizonyos intézkedések és tűzvédelmi szabályok betartását követeli meg. Ezen szabályok megszegése komoly tűzveszélyhez vezethet.
A tűz leggyakoribb okai a következők:
- hibás vezetékek és elektromos berendezések;
- Az elektromos készülékek helytelen használata.
Tartalomjegyzék
A tűzoltó készülék kiválasztásának kritériumai
Elektromos berendezéseket tartalmazó helyiségekben tűzveszélyes helyzet esetén elsődleges tűzoltó berendezések használata ajánlott: olyan tűzoltó készülékek, amelyek könnyen mozgathatók egyik helyről a másikra, és amelyekkel a tüzet egy speciális, az égést megállító anyaggal oltják el. A tűzoltó készülék kiválasztásakor alapvető szabály számos tényező megfelelő figyelemmel kísérése: a védendő berendezés jellemzői, a helyiségkategória, a védendő terület térfogata, a tűznek kitett termékek tulajdonságai és tömege. Azt is figyelembe kell venni, hogy a tűzoltó készülék mennyire hatékonyan oltja el az adott osztályba tartozó tüzet.
A tűzoltószerek használata a tűzosztálytól függően az alábbiak szerint GOST 27331-87.
| tűzvédelmi osztály | tűzosztály jellemző | Tűz osztály | Az alosztály jellemzője | Ajánlott oltóanyag |
|---|---|---|---|---|
| А | Szilárd égés | А1 | Szilárd anyagok parázslással járó égése (pl. fa, papír, szén, textil) | Víz nedvesítőszerekkel, hab, hűtőfolyadékok, AVCE típusú porok |
| А2 | Nem parázsló szilárd anyagok égetése (gumi, műanyag) | Minden típusú oltóanyag | ||
| B | Égő folyadékok | В1 | Nem vízben nem oldódó folyadékok (benzin, kőolajtermékek) és cseppfolyósított szilárd anyagok (paraffin) égetése. | Hab, permetlé, fluorozott felületaktív anyagot tartalmazó víz, kladonok, CO2, ABCE és ALL típusú porok |
| В2 | Vízben oldódó poláris folyadékok (alkoholok, aceton, glicerin stb.) égetése. | Hab speciális fúvóanyagok, vékonyan felhordott víz, kladonok, AVCE és ALL porok alapján. | ||
| С | Gáznemű anyagok égése | - | Földgáz, propán, hidrogén, ammónia stb. | Volumetrikus oltás és flegmatizálás gázkeverékekkel, AVCE és ALL típusú porokkal, víz a hűtőberendezésekhez |
| D | Fémek és fémtartalmú anyagok égése | D1 | Könnyűfémek és ötvözeteik (alumínium, magnézium stb.) égetése, kivéve az alkálifémeket | Speciális porok |
| D2 | Alkálifémek (nátrium, kálium stb.) égése | Speciális porok | ||
| D3 | Fémtartalmú vegyületek (fémorganikus vegyületek, fémhidridek) égése | Speciális porok |
Melyik tűzoltókészülék alkalmas elektromos berendezések oltására
Tűz esetén a következő típusú tűzoltó készülékeket használják:
Porral oltó tűzoltó készülékek
A porral oltó készülék fő célja, hogy nyomás alatt lévő, megfelelően porlasztott oltóanyagot biztosítson. A keverék ammóniumsóból, nátriumsóból és káliumsóból áll, speciális adalékanyagokkal. Ezt a típusú tűzoltó készüléket általában minden tűz megfékezésére használják. A porkeveréket porlasztják és felkenik a tárgy felületére. A levegőellátás megszűnik, és a tűz eloltásra kerül. A porral oltó tűzoltó készülékeket a (A-D, lásd a B függeléket. fenti táblázat).
A gyakorlatban ez a tűzoltási módszer nem túl népszerű. Ez a módszer nem ajánlott értékes tárgyak, dokumentációt, műszereket, elektronikát tartalmazó helyiségek oltására, mivel a berendezések alapos tisztítása gyakorlatilag lehetetlen.
Léghabos tűzoltó készülékek
A léghabos tűzoltó készülékek víz és hab adalékanyagok keverékével vannak töltve.
A kioldó mechanizmus működtetésekor a szén-dioxid-gáz nagy nyomás alatt összenyomja a habzó oldatot. A habképző anyagot ezután egy speciális fúvókában levegővel keverik össze, hogy habot képezzen, amely lehűti a tűz tárgyait. Az oltás során habréteg képződik, amely a nyílt tűzzel érintkező felületet elszigeteli az oxigéntől.
A levegő-hab típusú tűzoltó készülékeket szilárd anyagok, éghető és gyúlékony folyadékok égése esetén használják (A és B tűzvédelmi osztályok, lásd a fenti táblázatot.).
Szén-dioxidos tűzoltó készülékek
Ezek a tűzoltó készülékek cseppfolyósított szén-dioxiddal töltött palackok (CO2). Olyan tüzek oltására szolgálnak, ahol egy éghető anyag és egy oxidálószer kölcsönhatásba lép egymással. Az oxidálószer a levegő oxigénje. A szén-dioxidos tűzoltó készülékek B, C és E osztályú tüzek esetén engedélyezettek (10 kV-ig terjedő feszültségű elektromos berendezések). A szén-dioxid hatástalan olyan anyagok esetében, amelyek levegő keveréke nélkül képesek parázslani vagy égni.
Aeroszolos tűzoltó készülékek (GOA és AGS)
Az aeroszolos tűzoltó készülékekben az oltás vagy szilárd töltőanyaggal történik, ahol az oltó aeroszol a láng által szabadul fel, vagy porított, finoman diszpergált összetételben. Az GOA és az AGS használata nagyon eredményes a feszültség alatt álló elektromos berendezésekben keletkező tüzek esetén.
Hűtött tűzoltó készülékek (OH jelölés).
Az ilyen típusú készülékeket szénhidrogén-származékok keverékével töltik fel, beleértve a fluor, klór, bróm anyagokat. Ez egy viszonylag új és nagyon hatékony oltási módszer. Komoly hátránya, hogy egy ember a mérgező hatása miatt legfeljebb öt percig tartózkodhat abban a helyiségben, ahol ezt a fluortartalmú gázt permetezik. A hideg vizes tűzoltó készülékeket sikeresen alkalmazzák elektromos berendezések, szerverszobák, berendezéssel ellátott helyiségek, vezérlőtermek, elektromos kapcsolótáblák, generátorhelyiségek meggyulladása esetén.
Az oltás néhány jellemzője
Elektromos berendezésben keletkezett tűz esetén alapvető fontosságú, hogy a tüzet felülről lefelé oltsák el. Tűzoltó készüléket nem szabad lángoló elektromos berendezés 1 m-es körzetébe vinni. A leghatékonyabb, ha egyszerre több tűzoltó készülékkel oltja el a tüzet.
A speciális kesztyűvel nem védett kezek fagyásának elkerülése érdekében nem tanácsos a szén-dioxidos tűzoltó készülék fúvókáját a lángok felé tartva tartani.
Kezdje az oltást a tűz szél felőli oldalán, a tűzoltószer sugárral a tűz széle felé irányítva.
A feszültség alatt álló elektromos berendezésekben keletkezett tűz esetén aeroszolos tűzoltó készülékeket kell használni.
Az elektromos berendezések technológiai helyiségeiben - szerverszobákban, gépházakban, vezérlőhelyiségekben - keletkező tűz esetén halogénnel működő tűzoltó készülékeket kell használni.
Elektromos vezetékek oltása
Ha egy elektromos áramkör különböző potenciálú pontjai között elektromos érintkezés van (rövidzárlat), tűzkitörés következhet be.
Figyelem! Ne oltsa vízzel a feszültség alatt álló elektromos vezetékeket! Ez szigorúan tilos, mivel áramütést okozhat.
Tűz esetén az első teendő, hogy azonnal kikapcsolja az áramellátást a kapcsolótáblánál. Ha a hálózat feszültségmentes, bármilyen rendelkezésre álló oltóanyag - víz, homok vagy tűzoltó készülék - használható. Az oltóporos és aeroszolos oltóanyagok elektromos rendszerek gyújtótüzeinek oltására használhatók (lásd fentebb). Nyílt tűz esetén az áramot ki kell kapcsolni a kapcsolótáblánál. Ha ez nem lehetséges, azonnal hívja a tűzoltókat.
Elektromos háztartási készülékek oltása
A gyakorlati kódex szerint SP 9.13130.2009 Az oltóanyag használata kötelező az elektromos berendezésekben keletkező tüzek esetén.
- A porral töltött tűzoltó készülékek legfeljebb 1000 voltos elektromos berendezések oltására engedélyezettek.
- A szén-dioxidos tűzoltó készülékek legfeljebb 10 000 volt (10 kV) feszültségű elektromos berendezések oltására engedélyezettek.
- Szigorúan tilos szén-dioxidos tűzoltó készülékeket használni 1 kV-nál nagyobb feszültségű elektromos berendezések oltására, ha a tűzoltó készülék sugárhossza 3 méternél rövidebb.
Oltás elektromos vezérlőteremben
Az elektromos vezérlőterem általában egy külön helyiség, kapcsolótáblával vagy szekrénnyel. Ez a kiindulópontja az épület villamosenergia-ellátásának.
Az indítóhelyiségben a tűzoltást az SP 5.13130.2009 kód szabályozza, és gázzal oltó tűzoltó rendszert vagy automatikus porral oltó rendszert választanak. A szerverteremben nem használnak vizes tűzoltást (sprinklerek, vízpermettel oltó berendezések).
A gázzal oltó tűzoltó berendezéseket (AGF) a következőktől függően használják:
- az oltási módszertől függően: térfogati oltás vagy helyi oltás;
- a gázoltószer tárolásának módja: központosított, moduláris;
- Az indítóimpulzusból történő aktiválás módja: elektromos, pneumatikus, mechanikus indítás.
Ennek a módszernek az az előnye, hogy a gázzal oltó tűzoltó berendezésekben használt készítmények nem bocsátanak ki mérgező füstöt az égő felületekkel érintkezve.
A gázoltó modulok (GEF) elhelyezhetők a védett területen vagy külsőleg egy speciális állványon. A moduláris gázoltó egység elzáró- és indítóberendezésekkel (SSD) ellátott palackokból, porlasztókkal (fúvókákkal) ellátott elosztóból, csővezetékekből és elzárószelepekből áll.
Az oltógáz hatékonyan oltja a tüzet térfogat szerint, és könnyen behatol az épület különböző területeire, ahová más oltóanyagok nehezen jutnak el. A tűz vagy a jogosulatlan tűzgyújtás eloltása után a gáznemű oltóanyagnak (GEF) a többi oltóanyaggal - víz, hab, por és aeroszol - összehasonlítva gyakorlatilag nincs káros hatása a védett vagyontárgyakra, és szellőztetéssel könnyen eltávolítható.
A szén-dioxidot (CO2) vagy kladont hagyományosan ipari létesítmények (dízelüzemű, HFO-tárolók, kompresszorok stb.) védelmére használják.
A fúvókáknak, amelyeken keresztül a gáz kiáramlik, a helyiségben kell elhelyezkedniük, és biztosítaniuk kell a gázkeverék egyenletes eloszlását a teljes térfogatban. Ezért elvégezzük a szükséges hidraulikai számításokat. A gázközeg áramlási sebességének különbsége egy elosztócső két végfúvókája között nem haladhatja meg a 20%-ot, különben a gáz egyenetlenül távozik, és az oltás nem történik meg.
Az automatikus porral oltó tűzoltó rendszereket (APFS) az A, B, C osztályú tüzek és elektromos berendezések (feszültség alatt álló elektromos berendezések) oltására használják.
A porral oltó modul felépítésétől függően a rendszerek lehetnek elosztócsövezéssel vagy anélkül. A modulban tárolt gáz tárolási módja szerint, amely a kioldó működtetésekor kiszorítja a port, a rendszereket injektoros, gázfejlesztő elemmel, sűrített vagy cseppfolyósított gázpalackkal ellátott rendszerekre osztják.
A helyi tűzoltó rendszer tervezési területének a védendő terület 10%-kal megnövelt méretét vagy a védendő térfogat 15%-kal megnövelt méretét kell tekinteni. A modulok számának kiszámításakor a számítás azon a feltételen alapul, hogy a térfogat egyenletesen van kitöltve a porkeverékkel.
Korábban már említettük, hogy a tervezők gyakorlati okokból vonakodnak az AUPP-rendszer bevezetésétől. A panel- vagy szerverszobában lévő berendezések helyrehozhatatlanul károsodhatnak.
Teljesítménytől függő elektromos berendezések oltása
Az elektromos berendezésekben keletkező tüzek oltásakor a különböző feszültségektől függően különböző típusú tűzoltó készülékeket használnak.
400 Volt (0,4 kV)
Por, szén-dioxid, halogén, víz és hab tűzoltó készülékek (az utóbbi kettő a hálózatról leválasztva).
1000 Volt (1 kV-ig)
Por és szén-dioxid tűzoltó készülékek.
10000 Volt (10 kV-ig)
Szén-dioxidos tűzoltó készülékek.
Milyen elektromos berendezéseket nem szabad kioltani
Milyen tűzoltó készülékek nem használhatók feszültség alatt álló elektromos berendezések és vezetékek oltására? Milyen szabályokat kell betartani, ha az elektromos berendezések kigyulladnak?
Ne használjon porral oltó tűzoltó készülékeket 1000 V-nál nagyobb feszültségű elektromos berendezések oltására.
A léghabos tűzoltó készülékek nem használhatók feszültség alatt álló elektromos berendezések tüzének oltására.
A szén-dioxidos tűzoltó készülékek hatástalanok a 10 kV-nál nagyobb feszültségű elektromos berendezéseken keletkező tüzek oltására.
Szigorúan tilos a feszültség alatt álló elektromos berendezéseket habbal és vízzel, beleértve a tengervizet is, oltani.
Az elektromos berendezésekben keletkező tüzek meglehetősen gyakori oka az alkalmazandó tűzvédelmi előírások megsértése. Ezt főként a tűzzel való gondatlan bánásmód okozza. A tűz oka lehet az illetéktelen helyen történő dohányzás vagy az elektromos készülékek nem megfelelő karbantartása. Az ellenőrzés céljából a technológiai üzemek üzemeltető személyzetének tűzvédelmi ismereteit rendszeresen tesztelik, és a lakossággal felvilágosító munkát végeznek.
Kapcsolódó cikkek:
