Az ellenállás értékének mérésére, valamint a kábelek és elektromos vezetékhálózatok hibáinak felderítésére egy speciálisan kifejlesztett megohmméteres eszközt használnak.
A készülék nevében három szó egyértelműen felismerhető:
"Mega", "Ohm" és "Meter", ahol az első szó a mért mennyiség értékére, a második a mértékegységre utal, a harmadik pedig a "mérni" szóból származik.
A megohmméter működési folyamata az Ohm-törvény elvein alapul, mivel az egy elektromos áramkör szakaszaira vonatkozik, ezért a készülék minden módosítása tartalmazza a belsejében:
- árammérő rendszer (ampermérő);
- egy sor kimeneti csatlakozó;
- Egyenfeszültség-generátor.
A feszültséggenerátorok tervezési jellemzői meglehetősen széles határok között változhatnak. Ezek a korábban használt egyszerű kézi dinamókon alapulnak. A modern generátorok beépített vagy külső tápegységgel vannak felszerelve.
A generátor kimeneti teljesítménye és feszültségértékei néhány intervallumon belül változhatnak, valamint egyetlen, rögzített értékkel is rendelkezhetnek.
A csatlakozó vezetékeket az egyik oldalon a megohmméter csatlakozókapcsaihoz csatlakoztatják, a másik oldalon pedig "krokodilokkal" rögzítik a mérendő áramkörhöz. Ezek a biztonságosabb csatlakozáshoz tervezett speciális tartozékok.
A készülékbe épített ampermérő az áramkörön átfolyó áram mérésére szolgál.
Kérjük, vegye figyelembe! a generátor ismert és beosztott feszültségével együtt az ellenállás mértékegységei is kalibrálva vannak, azaz a mérőfejen található skála megaohmot, kiloohmot vagy mindkettőt együttesen mutatja.
Az egyik legmegbízhatóbb és legjobban bevált, mintegy ötven éve gyártott analóg megohmmérő, az M4100/5 skáláján két skála található, így két határon lehet méréseket végezni. Az új technológia világosabban mutatja az ellenállás értékeit. A digitális kijelző egy már feldolgozott digitális jelet mutat.
Tartalom
A megohmméter és felépítése
Az analóg műszerekre jellemző egyszerűsített kapcsolási rajz a következő összetevőkből áll
- Egyenáramú generátor;
- A mérőfej, amely két egymásra ható keretből áll (működtető és ellensúlyozó keret).
- A mérési tartományok közötti átkapcsoló, amely a fej kimeneti feszültségének és üzemmódjainak korrekciójához használt különböző ellenállásáramkörök működését vezérli;
- áramkorlátozó ellenállás.
A készülék dielektromos szigetelésű, robusztus háza a következőkkel van felszerelve:
- Fogantyú a kényelmes szállításhoz;
- egy összecsukható hordozható generátornyél, amely a feszültség előállítására használható;
- Egy kar, amellyel a mérési módok átkapcsolhatók;
- kimeneti csatlakozók, amelyeket úgy terveztek, hogy az egész áramkör működjön (a csatlakozók csatlakoznak a csatlakozóvezetékekhez).
A legtöbb megohmméter modell három kimeneti csatlakozóval rendelkezik. Mindegyiknek a következő neve van: föld (G), vezeték (L) és árnyékolás (E).
H és L a szigetelési ellenállás mérésére szolgál. E az áramveszteségek hatásának kiküszöbölésére szolgál abban az esetben, ha a mérést két párhuzamos kábelmag területén végzik.
A készülék egy speciális, jellegzetes kialakítású, árnyékolt végű, két csatlakozóval ellátott speciális tesztvezetékkel van felszerelve. Ezek közül az egyiket "E" betűvel jelölik. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a megohmméter megfelelő csatlakozójához kell csatlakoztatni.
A külső vezetékes működésen alapuló megohmméterek esetében ugyanez az elv érvényes, de a gombot már nem kell elforgatni, azaz a vizsgált áramkör feszültségének kimenetéhez egyszerűen csak nyomva kell tartani a kifejezetten erre a célra kialakított nyomógombot. Az egynél több feszültségkombináció kiadására képes készüléket ennek megfelelően több nyomógombbal látják el. Lehet kettő, három... akár többféle kombináció is. Az ilyen megohmméterek bonyolultabb belső felépítésűek.
Megjegyzés! Az eszközök magas feszültségűek, ezért használatuk során be kell tartani a biztonsági óvintézkedéseket.
Elfogadhatatlan a hanyag hozzáállás a nagyfokú veszélyt jelentő munkában. Hogyan lehet tehát helyesen használni a megohmmétert? A fentiekből levonható következtetés nyilvánvaló:
A megohmméteren található biztonsági óvintézkedések szerint csak speciálisan képzett és oktatott személy végezhet méréseket. A szakképesítésének lehetővé kell tennie számára, hogy feszültség alatt álló elektromos berendezések javítását végezze.
A vizsgált áramkör mérésekor a csatlakozó vezetékek és a csatlakozók magasabb feszültséggel rendelkeznek, ezért a velük való munkavégzéshez speciális szondák használata szükséges. Ezeket a tesztvezetékek területén helyezik el, amelyek felülete erősen szigetelt.
Maradék töltés hatása
Egy futó megohmméter generátor feszültséget ad ki, így a földhurok különböző potenciálértékeket generál, ami egy bizonyos töltéssel rendelkező kapacitás látszatát kelti. A mérések elvégzése után a vezetékben némi kapacitív töltés marad. Amint egy személy megérinti a területet, az elektromos sérülés biztos, ezért mindig további biztonsági óvintézkedéseket kell tenni, pl:
- hordozható földelés;
- Szigetelt fogantyú;
- Mielőtt a készüléket a vizsgálandó áramkörhöz csatlakoztatná, ellenőrizze a feszültséget és a maradék töltést egy voltmérővel.
A megohmméter biztonságos kezelésének biztosítása
A munkát csak jó állapotú megohmméterrel szabad végezni (megfelelő mérésügyi laboratóriumban ellenőrizve és tesztelve). A hitelesítés lehetővé teszi, hogy az egység tulajdonosa olyan különleges tanúsítvánnyal rendelkezzen, amely korlátozott ideig, azaz egy meghatározott lejárati időpontig biztosítja a munkavégzésre való jogosultságot. Az ellenőrzést követően egy szakember bélyegzőlenyomatot helyez el az egység testén, amely jelzi, hogy az ellenőrzést elvégezték. A bélyegző tartalmazza az ellenőrzés dátumát és számát. A megohmméter tulajdonosának felelőssége a plomba épségének megőrzése, mivel az további mérések elvégzésére jogosít. Ha nincs rajta a bélyegző, akkor a készülék hibás!
Ha több mérést végeznek egymás után tízvezetékes kábelen, mindig hordozható földelőcsatlakozást kell használni, és a maradék töltést minden mérés után el kell távolítani. A megohmméter gyors és biztonságos kezelését az biztosítja, hogy a földelő vezeték egyik végét minden munka befejezése előtt a földelő áramkörhöz csatlakoztatja. A vezeték másik vége egy szigetelő rúdhoz van rögzítve, amelyet úgy terveztek, hogy a földelő elektróda könnyen újra felhelyezhető legyen a maradék töltés biztonságos eltávolítása érdekében.
Hogyan csatlakoztassak egy megohmmétert?
Minden modellnek meghatározott feszültségkimenete van, így a szigetelés hatékony vizsgálatához vagy az ellenállás méréséhez a megfelelő megohmmétert kell kiválasztania.
A kábelszigetelés megohmméterrel történő vizsgálatához hozza létre az úgynevezett szélsőséges esetet, amelyben a vizsgált szakaszra a névleges feszültségnél nagyobb, de a műszaki dokumentációban előírt megengedett szabványokon belüli feszültséget vezetnek.
Például: egy megohmméter-generátor képes szállítani:
- 100V;
- 250V;
- 500V;
- 700V;
- 1000V;
- 2500V.
Ennek megfelelően a feszültségellátásnak egy nagyságrenddel nagyobbnak kell lennie.
A mérési folyamat időtartama általában nem haladja meg a 30 másodpercet vagy egy percet, ami szükséges a hibák pontosabb felismeréséhez és a hálózatban fellépő feszültségingadozások esetén azok későbbi előfordulásának elkerülése érdekében.
Az ellenállásmérés alapvető technológiai folyamata a következő: a folyamat előkészítése, végrehajtása és a végső szakasz. Mindegyik tartalmaz egy bizonyos listát a manipulációkról, amelyek szükségesek a kitűzött cél eléréséhez anélkül, hogy kárt okoznának másoknak és elsősorban saját maguknak.
A munkára való felkészülés során szervezze meg magát, tanulmányozza az elektromos rendszer kapcsolási rajzát, hogy megelőzze az esetleges károkat és biztosítsa a biztonságát.
A munka megkezdése előtt ellenőrizze, hogy a készülék megfelelő állapotban van-e. Ehhez csatlakoztassa a vezetékeket a tesztvezetékekhez. Ezután csatlakoztassa a végeiket egymáshoz, és próbálja meg rövidre zárni őket. A feszültség alkalmazása után a mérési értékeket meg kell mérni (azoknak nullával kell megegyezniük). A következő lépés az újbóli mérés. Ha nincs hiba, a leolvasásnak az előző leolvasástól eltérőnek kell lennie.
Ezután csatlakoztassa a hordozható földelést a földhöz, ellenőrizze és biztosítsa, hogy a helyszínen nincs feszültség, telepítse a hordozható földelést, szerelje össze a készülék mérőáramkörét, távolítsa el a hordozható feszültséget, távolítsa el a maradék töltést, húzza ki a csatlakozókábelt, távolítsa el a hordozható feszültséget.
Az utolsó lépés a szétszerelt áramkörök helyreállítása, a söntök és rövidzárlatok eltávolítása, valamint az áramkör működésre való előkészítése. A szigetelőréteg ellenállásának mérési eredményeit a szigetelésellenőrzési jelentésben dokumentálják.
Kapcsolódó cikkek:
