A világítótestek egyszerű vezérlése és az energiaköltségek csökkentése érdekében a felhasználók egyre inkább a mozgásérzékelők különböző konfigurációin alapuló automatikus vezérlőberendezések felé fordulnak. Ezek az eszközök egy bizonyos séma szerint vannak összeszerelve, amelyet ebben a cikkben fogunk megvizsgálni.
Tartalomjegyzék
A mozgásérzékelő telepítési helyének kiválasztása
A mozgásérzékelő megvásárlása után az első teendő az, hogy meghatározza, hová telepítse. A megfelelő hely kiválasztása nagyon fontos a mozgásérzékelő helyes működéséhez és a téves riasztások megelőzéséhez.
Az éjszakai világítás vezérléséhez válasszon olyan helyet, ahonnan az érzékelő a szoba nagy részét le tudja fedni. Például egy folyosó vagy lépcsőház világításának vezérléséhez szükséges, hogy a mozgásérzékelő elérje az összes szoba vagy lakás ajtaját. Ebben az esetben, amikor egy személy belép a szobába bármelyik ajtón, a mozgásérzékelő helyesen reagál és bekapcsolja a fényt.
Egy nagy helyiség, például egy nagy szoba, folyosó vagy előcsarnok esetében a 360 fokos lefedettségű és a szoba maximális hosszát meghaladó sugarú mennyezetérzékelő okos megoldás. Több mozgásérzékelő telepítése az ilyen helyiségekbe megoldásként általában szintén lehetséges, de meglehetősen nehézkes és nem elég kényelmes.
Egy ilyen vezérlőberendezés telepítésekor fontos, hogy ne telepítse azt infravörös vagy elektromágneses interferenciát kibocsátó vagy gőzt kibocsátó készülékek (pl. vízforralók stb.) közelébe.pl. vízforralók stb.) vagy hősugárzás (fűtőtestek, fűtőcsövek, légkondicionálók).
A mozgásérzékelőt a végleges felszerelés előtt célszerű több helyen is tesztelni. Ez lehetővé teszi az optimális telepítési hely kiválasztását a készülék pontos kioldásához.
A mozgásérzékelő termináljának megnevezése
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan kell egy mozgásérzékelőt bekötni egy világításvezérlő áramkörbe, több fontos szempontot is meg kell értenünk: a feszültséget, amellyel ez a típusú eszköz működik, és az érzékelő csatlakozóinak jelölését, amelyekhez a tápkábelek és az eszköz csatlakoztatva lesz.
A szabványos mozgásérzékelőket 220 V-os váltakozó áramra tervezték, de vannak olyan változatok is, amelyek 12V-os egyenfeszültséggel működnek (az ellenőrzéshez LED csíkok) és rádióérzékelők, amelyek elemmel működnek, és jelet küldenek egy vezérlőberendezésnek.
A készüléken lévő csatlakozókat általában magán a készülékházon címkézik, vagy műanyagra domborítva, vagy speciális matricák segítségével. A készülék csatlakoztatásához, konfigurálásához és üzemeltetéséhez szükséges kapcsolási rajz szintén megtalálható a házon, valamint a kézikönyvben.
A szabványos megnevezések a következők:
- a levél L azonosítja azt a csapot, amelyhez a bejövő fázis csatlakozik;
- a levél N azt a csatlakozót jelöli, amelyhez a nullavezető csatlakozik;
- L' (vagy egy másik levél) a lámpatesthez kimenő fázist jelöli.
Ebben az esetben - más készülékekkel ellentétben - nagyon fontos, hogy a csatlakoztatáskor ne keverjük össze a fázis- és a nullavezetőt. Ennek az az oka, hogy a mozgásérzékelőnek a kapcsolóhoz hasonlóan a fázisvezetőt kell megszakítania, nem pedig a nullvezetőt (A biztonságos üzemeltetés érdekében ezt a követelményt a telepítési előírások tartalmazzák.). A vezetékek színkódolása alapján lehet azonosítani, hogy melyik a fázis és melyik a semleges (általában a barna vagy fekete a fázis és a kék a semleges), de a legjobb módja ennek a csavarhúzó-próbáló vagy multiméterrel.
Kapcsolási rajzok
Egy mozgásérzékelőt egy áramkörbe csatlakoztatni egy világítóeszköz vezérlésére általában nem lehet túl nehéz, még az átlagos felhasználó számára sem, aki nem sokat tud az elektromosságról. Természetesen a legjobb, ha ezt a telepítést egy profi villanyszerelőre bízza, de a pénzmegtakarítás érdekében elolvashatja a következő ábrákat kapcsolási rajzok és csatlakoztasson mindent saját maga.
Kétvezetékes mozgásérzékelő csatlakoztatása
A mozgásérzékelő csatlakoztatásának ez a módja két vezetéket használ, és csak egy fázist igényel (nulla használata nélkül). Gyakran használják a kereskedelemben kapható kapcsolók helyettesítésére a szabványos aljzatokban, vagy a két eszköz összekapcsolására. kapcsolók és mozgásérzékelők.
Ezeknek a mozgásérzékelőknek csak két csatlakozója van: az első a tápfázis csatlakoztatására szolgál, a második pedig a lámpatesthez vezető kimenő fázisvezetékhez. A teljes csatlakozás ugyanúgy történik, mint egy normál egygombos kapcsolónál, nulla használata nélkül.
Ezt a módszert gyakran alkalmazzák a mozgásérzékelők bevezetésekor a már felújított helyiségekben, mivel lehetővé teszi, hogy a nyomógombos kapcsolókat mozgásérzékelős kapcsolóval helyettesítsék.
Háromvezetékes csatlakozás
A mozgásérzékelők leggyakoribb bekötési sémája a háromvezetékes csatlakozás. Ezeket kül- és beltéren egyaránt használják (A kültéri szerelésnél fontos, hogy figyeljünk a következőkre a por- és nedvességállóság mértéke).
A háromvezetékes érzékelők egy fázis- és egy nullvezetős csatlakozást igényelnek. A kapcsolási rajz a következő
- A fázis- és a nullavezető a csatlakozódobozból csatlakozik az érzékelőhöz;
- a mozgatható érzékelő kimenő fázis kimenetéről a vezetőt közvetlenül (vagy a csatlakozódobozon keresztül) a világítótesthez vezetik.
- A semleges vezető szintén a csatlakozódobozból kerül a lámpatesthez.
Az érzékelő vezetékeit az L (fázis) és N (nulla), és a kimenő az L' terminálra (vagy egy másik betű, pl. A)..
Kapcsolási rajz a mozgásérzékelő kapcsolóval való összekapcsolásához
A mozgásérzékelő univerzális kapcsolási rajzában a mozgásérzékelőt egy szabványos egyetlen nyomógomb. Ez a terv a következő: a fázis ellátása nemcsak a mozgásérzékelőhöz, hanem a kapcsolóhoz is csatlakozik (más szóval a kapcsolat a mozgásérzékelővel párhuzamosan történik).párhuzamos kapcsolásban). A kimenő fázist a nyomógombos kapcsolóból a világítótesthez vezetik, a kimenő fázist pedig a mozgásérzékelőből.
Ez a módszer nagyon kényelmes a világításvezérléshez, mivel lehetővé teszi a fény be- és kikapcsolását a napszaktól, valamint a mozgásérzékelő funkcionalitásától és érzékenységétől függetlenül.
Lehetőség van arra is, hogy a mozgásérzékelő előtt sorba kapcsoljon egy kapcsolót, és ezzel kikapcsolja mind az érzékelőt, mind a lámpatestet. Nehéz elképzelni, hogy hol lehetne egy ilyen kapcsolási sémát alkalmazni, mivel nyilvánvaló hátrányai vannak:
- Ha a kapcsoló ki van kapcsolva, az érzékelő nem fog működni, és a fény nem fog automatikusan bekapcsolni mozgás érzékelésekor.
- Ha az egyetlen nyomógombos kapcsoló a következő állásba van kapcsolva "ON" - a lámpa nem biztos, hogy azonnal kigyullad, mivel a mozgásérzékelőnek 15-30 másodpercbe telik, amíg működésbe lép.
Kapcsolási rajz több érzékelőhöz
Több mozgásérzékelő csatlakoztatható a világítás vezérléséhez. Ezt a módszert nagy helyiségekben vagy hosszú folyosókon használják. Például egy hosszú folyosón nincs lehetőség a világítás vezérlésére egyetlen érzékelővel, mivel annak hatótávolsága korlátozott (általában 10-12 méter), és ha sarkok vannak, még nehezebb így bekapcsolni a lámpákat. Az átjárható területeken több mozgásérzékelőt szerelnek fel, amelyeknek a beépítési távolsága megegyezik a működési sugarukkal. Ebben az esetben az egyik eszköz lefedettségi területét elhagyó személy biztosan belép egy másik érzékelő lefedettségi területére, és a fény nem kapcsol ki.
A világítás megfelelő működésének biztosítása érdekében a következőkre kell ügyelni párhuzamos kapcsolat ilyen eszközökből a mozgásérzékeléshez, és ezek száma a láncban nem számít.
Indítóval vagy kontaktorral ellátott áramkör
Nagy teljesítményű terhelések vezérléséhez, pl. közvilágításNagy terhelések, pl. 1 kW-nál nagyobb teljesítményű közvilágítás vezérlésére a mozgásérzékelővel történő közvetlen vezérlés nem alkalmas, mert az érzékelőt tönkretenné a rajta átfolyó nagy áram.
Ilyen esetben egy olyan áramkör, amelyben a terheléskapcsolás a mágneses indító vagy egy kontaktor. A vezérlőáramkör a következő lesz:
- a terhelés (több nagy teljesítményű világítótest) csatlakozik a kontaktor vagy elektromágneses kontaktor vagy az indító elektromágneses reléje;
- a mozgásérzékelőt szintén egy reléhez vagy kontaktorhoz, de a vezérlőcsatlakozókhoz kell csatlakoztatni.
Ez a következőképpen működik: amikor a mozgás érzékelésre kerül, az érzékelő feszültséget ad az indítótekercsnek, az indítóban lévő mágnesszelep elektromágneses indukcióval zárja az érintkezőket és kapcsolja be a terhelést. A mozgásérzékelő és a terhelés galvanikusan el van szigetelve, és nem csatlakozik egymáshoz.
A készülék beállítása és beállítása
Annak érdekében, hogy a készülék helyesen érzékelje a mozgást, és ne reagáljon zavarásra, háziállatok mozgására vagy az ablakon kívüli ágakra, nemcsak a helyes telepítés, hanem a helyes beállítás is fontos.
Nézési szög
Egyes készülékek lehetővé teszik a látószög szabályozását a készüléken található speciális kapcsoló segítségével. Ez lehetővé teszi a mozgásérzékelő által megfigyelendő terület szögének megemelését vagy csökkentését a riasztás megfelelő működésbe hozása érdekében. Azokat a készülékeket, amelyek nem rendelkeznek látószögbeállítással, a kívánt oldalra történő elfordítással vagy a fal korlátként való használatával lehet beállítani. A kézművesek ragasztószalagot is használnak, hogy mesterségesen korlátozzák az érzékelő látószögét, a megfelelő helyekre ragasztva a letapogató képernyőt.
Érzékenység (SENS)
Ez a kapcsoló lehetővé teszi, hogy csökkentse a háziállatok, az ablakon kívüli faágak és egyéb tényezők okozta téves riasztásokat. Ennek a tényezőnek a beállítása a minimális kapcsolási értékkel kezdődik, majd a kívánt értékig növekszik. Mindezt kísérleti úton kell elvégezni és tesztelni.
Kikapcsolási késleltetés (TIME)
A késleltetés beállításának lehetősége az adott készüléktől függ, és 5 másodperctől 30 percig terjedhet. Ennek a paraméternek a beállítása a felhasználó preferenciáján és a helyiség vagy a világítás célján alapul. A következőképpen működik: mozgás érzékelésekor a fény bekapcsol, és csak a készüléken beállított késleltetés letelte után kapcsol ki.
Fényerősség (LUX/NAPFÉNY)
Ez a beállítás a világítótest bekapcsolásának szabályozására szolgál egy adott fényerősségnél. Ez azt jelenti, hogy csak akkor aktiválódik, ha a beállított fényerősségnél mozgásérzékelés történik. Ha a környezeti fény nagyobb, a készülék nem kapcsol be. A legkisebb értékkel kezdve fokozatosan növelje a kívánt értékig.
Szerelési és csatlakozási hibák
A mozgásérzékelő telepítése során leggyakrabban elkövetett hiba a rossz hely kiválasztása és a beállítások (érzékenység, megvilágítás, fényerő stb.) módosítása.érzékenység, fénysűrűség). Ha ez megtörténik, előfordulhat, hogy az érzékelő nem működik, ha egy személy tartózkodik a szobában, vagy késleltetve aktiválódik, illetve ha háziállatok mozognak. Ezért maga a beállítás elég sok időt vesz igénybe, és figyelembe kell vennie az összes olyan körülményt, amelyben a készülék működni fog.
Maga a kábelezés általában nem bonyolult - a három vezeték csatlakoztatása az ábra szerint meglehetősen egyszerű. A lényeg itt az, hogy ne keverjük össze a fázist és a nullát, és hogy olyan vezetőket csatlakoztassunk, amelyeknek nincsenek szigetelési zavarai vagy sérült szálai.
Kapcsolódó cikkek:
