Az elektromosság egyik kulcsfogalma a szelektivitás. Nem titok, hogy az elektromos hálózatok biztonsága kiemelkedő fontosságú, és hogy ez többféleképpen is megvalósítható. Szelektivitás - egy speciális relévédelmi funkció, amely elkerüli a meghibásodásokat és növeli a készülékek élettartamát.
Tartalomjegyzék
A szelektivitás általános fogalma
Mint fentebb említettük, a szelektivitás a relés védelem egyik jellemzője. Az a képesség határozza meg, hogy a teljes hálózatban meg lehet keresni egy hibás elemet, és a hibás részt lehet leállítani, nem pedig az egész rendszert.
A szelektív védelem lehet abszolút vagy relatív.
- Az abszolút védelem azt jelenti, hogy a biztosítékok pontosan a hálózat azon szakaszán oldanak ki, ahol a rövidzárlat vagy a hiba bekövetkezett.
- A relatív szelektivitás miatt a hiba közelében lévő megszakítók is kioldanak, ha az ottani védelem nem oldott ki.
Fő funkciók
A szelektív védelem legfontosabb feladata az elektromos rendszer zavartalan működésének biztosítása és a mechanizmusok kiégésének elkerülése veszély esetén. Az ilyen típusú védelem helyes működésének egyetlen előfeltétele, hogy a védelmi egységek egymáshoz illeszkedjenek.
Amint vészhelyzet alakul ki, a szelektív védelem azonnal felismeri a hibás részt, és kikapcsolja azt. A hibás szakaszok továbbra is működnek, míg a lekapcsoltak semmilyen módon nem akadályoztatva vannak. A szelektivitás jelentősen csökkenti az elektromos berendezések terhelését.
Az ilyen típusú védelem alapelve az, hogy a megszakítókat olyan névleges árammal szerelik fel, amely kisebb, mint a bejövő eszköz névleges árama. Ezek együttesen meghaladhatják a csoportos megszakító névleges értékét, de külön-külön soha. Például, ha egy 50 A-os perselyt szerelnek be, a következő egységnek nem lehet 40 A-nál nagyobb névleges teljesítménye. A vészhelyzet helyszínéhez legközelebbi egység mindig elsőként lép működésbe.
FIGYELEM! A megszakítók kiválasztása, beleértve az abszolút szelektivitással rendelkezőket is, a B, C és D jelzéssel ellátott névleges és kioldási jellemzőiktől függ. Gyakran különböző típusú biztosítékokat használnak az elektromos rendszer védelmére, RCDS ..
A szelektív védelmi rendszer fő funkciói tehát a következők
- Az elektromos készülékek és a munkavállalók biztonságának biztosítása;
- az elektromos rendszer azon részének gyors azonosítása és kikapcsolása, ahol a hiba keletkezett (a munkaterületek működésének megszakítása nélkül);
- Az elektromos berendezések működő részeire gyakorolt káros hatások csökkentése;
- Az alkatrészmechanizmusok terhelésének csökkentése, a meghibásodások megelőzése a hibás területen;
- folyamatos munkafolyamatot és állandóan magas szintű áramellátást biztosít.
- Egy adott létesítmény optimális működésének támogatása.
A szelektív védelem típusai
Teljes és részleges
A teljes védelmet az eszközök soros összekapcsolására tervezték. Hiba esetén a hibahelyhez legközelebbi védelmi egység a lehető leggyorsabban kiold. A részleges szelektív védelem nagyon hasonló a teljes védelemhez, de egy bizonyos áramértékre korlátozódik.
Idő és időszelektivitás
Időbeli szelektivitásról akkor beszélünk, ha a sorba kapcsolt eszközök azonos áramkarakterisztikával és eltérő kioldási időkésleltetéssel rendelkeznek (amikor a problémás területtől a tápforrásig sorban növekszik). Az időbeli védelmet azért használják, hogy a megszakítók hiba esetén egymást tudják támogatni. Például az elsőnek 0,1 másodperc után kell kioldania, ha hibás, akkor a második 0,5 másodperc után, és ha szükséges, akkor a harmadik 1 másodperc után.
Az idő-áram szelektivitás tekinthető a legösszetettebbnek. Négy csoportot használ: A, B, C és D. Minden csoport személyre szabottan reagál az elektromos áramra, és a kívánt pillanatban kikapcsol. A legjobb védelem az A csoportban érhető el, amelyet elsősorban elektromos áramköröknél használnak. A legnépszerűbb típus a C, de a szakértők azt tanácsolják, hogy ne telepítsék széles körben és ne adj' isten, hogy ez a típus ne terjedjen el.
Jelenlegi szelektivitás
Ez a típus hasonló az ideiglenes típushoz, de a különbség az, hogy a fő kritérium az áramhatár. Az áramértékek csökkenő sorrendben vannak felsorakoztatva a tápegységtől a terhelési objektumokig.
Ha az A megszakító közelében rövidzárlat keletkezik, a B végű védelem nem működhet, és magának a megszakítónak kell feszültségmentesítenie a készüléket. Ahhoz, hogy az áramszelektivitás garantálja a teljes szelektivitást, mindkét megszakító között nagy ellenállás szükséges. Ezt a következőkkel érhetjük el:
- egy hosszú távvezeték;
- Egy transzformátor tekercselésének beillesztése;
- Kisebb keresztmetszetű vezeték behelyezése a résbe.
Energikus
Ez a rendszer az automatikus kapcsolás gyors szelektivitását használja. Ebben az esetben rövidzárlati áramok (rövidzárlati áramok) nem érhetik el maximális értéküket.
Ezek a megszakítók csak néhány milliszekundumig működnek. A terhelések nagy dinamizmusa miatt rendkívül nehéz a védelmek tényleges idő-áram paramétereinek megfeleltetése.
Az átlagfelhasználó számára nem lehetséges az ilyen típusú szelektivitás jellemzőinek nyomon követése. A gyártó köteles ezeket grafikonok és táblázatok formájában megadni.
Zóna szelektivitás
Ezeket a rendszereket gyakran használják ipari alkalmazásokban. Ez nemcsak nagyon összetett, hanem rendkívül költséges védelmi módszer is. A zónaszelektivitás alkalmazásához speciális nyomkövető eszközök beszerzésére van szükség.
Az eszközök összes adata a központban összpontosul. Ez a központ határozza meg, hogy melyik megszakítót kell kioldani.
Ezekben az eszközökben elektronikus kioldóegységeket használnak. A megszakítók a következőképpen működnek: ha riasztási állapot lép fel, az alsó készülék jelez a felsőbbnek. Ha az alsó nem vált ki 1 másodpercen belül, akkor a felsőbb léphet be.
A megszakító szelektivitásának kiszámítása
A védelmi eszközök a legtöbb esetben nem okos eszközök, hanem szabványos és megszokott megszakítók. A megfelelő szelektivitás biztosításához egyszerűen a megfelelő paraméterbeállításokat kell kiválasztani. Az ilyen egységek működése a következő feltételen alapul:
Ic.o.last ≥ Kno.last * I k.pre, ahol:
- Ic.o.last az az áram, amelynél a védelem működésbe lép;
- I k.pred. - rövidzárlati áram a védelmi zóna végén;
- Kn.o. - megbízhatósági együttható, amely számos beállítástól függ.
Az idővezérelt eszközök szelektivitásának kiszámításához a következő sémát használhatjuk:
tc.o.last ≥ tc.pre.+ ∆t, ahol:
- tc.o.last és tc.pre. - azok az időintervallumok, amelyekben a megszakítók az áramellátáshoz való közelségük sorrendjében kioldanak;
- ∆t a szelektivitás időbeli lépése.
Szelektivitási térkép
A megszakítók lehető legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében szelektivitási térképre vagy annak vizuális ábrázolására van szükség. A térkép egyfajta diagram, amely a villamosenergia-hálózat összes aktuális paraméterét mutatja.
A szelektivitás helyes térképének elkészítéséhez a következő pontokat kell betartani
- az elektromos berendezéseket egyetlen áramforráshoz kell csatlakoztatni;
- A megfelelő méretarányt kell kiválasztani, hogy az összes csatlakozási pont megtalálható legyen a térképen;
- A biztosítékszekrények jellemzői mellett fel kell tüntetni a rendszerpontok maximális és minimális rövidzárlati értékeit is.
Az egységek leképezése sorban történik, amit az összekapcsolás sorrendje határoz meg. Ahhoz, hogy a kapcsolási rajzok helyesen épüljenek fel, a kulcsértékekkel rendelkező tengelyeket kell használni. A helyesen feltérképezett térkép a kulcs a védelmi eszközök paramétereinek és az általános szelektivitásnak a könnyű összehasonlításához.
FIGYELEM! A térkép gyorsabbá tételéhez érdemes egy speciális programot használni. Könnyen megtalálható a világhálón.
Következtetés
Gyakran alkalmaznak áram- vagy időszelektivitást a hazai villamos hálózatokban. Ennek legjobb módja a sorba kapcsolt RCD-k telepítése. RCD telepítésAmikor egy közös megszakító van, és több is található a csonkban. A szelektív védelem hozzájárul a berendezés helyes és hibamentes működéséhez.
Kapcsolódó cikkek:
